|
|
|
 Egy kozmográfiai atlasz különlegességei 6.
Kiállítás
Július 14-ig, illetve augusztus 23-tól október 10-ig
VI. emeleti Térképtár
A grófi térképgyűjteményének bizonyosan legjelentősebb, egyúttal legszebb részét a németalföldi térképek és atlaszok együttese képezi. A több mint 520 mű a 16–18. századi térképkészítés nagy értékű alkotásainak kincsesbányája. Mintegy negyven kiadó művét rejti magában, benne a németalföldi térképkészítés szinte minden jelentős alkotójának több-kevesebb alkotása megtalálható. Ebből a nagyszerű anyagból válogattunk a grófi gyűjteményt bemutató kiállítássorozatunk hatodik része keretében.
További részletek
|
|
|
|
|
|
Arany János-kiállítás
Tárlatvezetések a nyári zárás idején is!
Csütörtökön és szombaton 16 órakor
V. emeleti Nemzeti Ereklyetér
Az Arany János-kiállításon a nyári időszakban – a könyvtár zárva tartása idején is – minden csütörtökön és szombaton 16 órakor tárlatvezetést tartunk érdeklődő látogatóink részére. Ezen alkalmakkor a tárlatvezetést 10 fő megjelenésekor tudjuk biztosítani. Szervezett csoportok más időpont igénylése esetén a csoportvezetes@oszk.hu e-mail címen jelentkezhetnek, legkésőbb két héttel a látogatás előtt.
A kiállítás – melyet az esztendő során könyvbemutatók, pódiumbeszélgetések, speciális tárlatvezetések, rendhagyó magyarórák kísérnek – 2017. november 25-éig tekinthető meg.
További részletek
|
|
|
|
|
|
A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944
Kiállítás
2017. október 7-ig; a nyári zárás idején is – keddtől szombatig 10 és 18 óra között
VI. szinti Ars Librorum Kiállítótér
A plakátokat szemlélve nyomon követhető, hogy a filmkészítők és a korabeli plakátkészítő művészek hogyan kívántak kedvet csinálni egy-egy filmhez. Ebben az időszakban az volt az uralkodó nézet, hogy elsősorban a filmben szereplő színészek nagyméretű portréival lehet eladni egy filmet. Ahogy a kiállításhoz készült kötetből is kiderül: „Teljesen mindegy volt, hogy milyen volt a film, ha Jávor Pál vagy Karády Katalin rajta volt a plakáton, a néző bement.”
További részletek
|
|
|
|
|
|
Rákóczi-indulók
Új online tartalom
A magyar nemzet sokáig legfontosabb zenei szimbólumának számító, a reformkor idején született és több nagyszerű zeneszerző feldolgozása által tartósan népszerűvé váló Rákóczi-induló az 1848–49-es szabadságharc leverését követően csak 1859-ben hangozhatott fel ismét nyilvánosan.
Az angol nyelven is elérhető tematikus honlapunk a zenemű történetéről nyújt rövid áttekintést a Rákóczi-nótától az 1860-as években sorra megjelenő feldolgozásokig, kiemelt figyelmet fordítva a legfontosabb 19. századi hangszeres feldolgozásokra, Erkel Ferenc, Liszt Ferenc és Hector Berlioz zeneműveire, valamint a Zeneműtárunkban őrzött szerzői kéziratos partitúrákra és különböző kiadásokra.
További részletek
|
|
|
