Február 27. a Nemzetközi Jegesmedve Nap.
A 2011 óta létező kezdeményezés célja a globális felmelegedés hatásainak tudatosítása és a jegesmedvék természetes élőhelyének megóvása
Felhívja a figyelmet hogy a sarki jégtakaró olvadása miatt az Északi Sark csúcsragadozójának fennmaradása veszélyben van.
Amikor a globális felmelegedés még nem öltött a maihoz hasonló méreteket, a jegesmedvék szinte egész évben nem tették a lábukat szárazföldi területre, végig a sarkvidék végtelen hómezőit járták, élelem után kutatva.
A sarki jégtakaró csökkenése azonban közvetlenül fenyegeti a jegesmedvék vadászterületét. Ezért manapság egyre többször viszi rá őket a szükség arra, hogy a szárazföldön keressenek táplálékot.
Február 27-én számos szervezet oszt meg információkat a faj védelméről, és cselekvésre buzdít a jégtakaró megőrzése érdekében.
Ismerd meg az Arktisz királyát
A jegesmedve
Testfelépítése tökéletesen alkalmazkodott a hófödte tundrán való élethez. Enyhén ívelt lábával, öles lépteivel hatalmas távolságokat képes megtenni s a medvék között egyedülálló módon rendelkező talpszőrzetének köszönhetően – mely hőszigetelésen kívül egyfajta csúszásgátlóként is szolgál – biztonságos a mozgása a jégen is.
Az Északi-sarkkör vidékén él, az állandó fagy és jég birodalmában érzi magát otthon.
Magányos életmódot folytató állat, amely a természetben kizárólag húson él, ami nem meglepő, hisz a zord északi sark jégmezői nem igazán bővelkednek növényekben. Igazi kalandor, kitűnően úszik és búvárkodik. Nyitott szemmel és zárt orrlyukakkal merül a víz alá s akár 2 percig is kibírja levegővétel nélkül.
Bár a fajnak nincs természetes ellensége s remekül alkalmazkodott a zord körülményekhez, egyedszáma napról-napra csökken. Élőhelyét veszély fenyegeti; a globális felmelegedés miatt az Északi-sark jege folyamatosan olvad, így egyre szűkül a természetes élettere, és rohamosan csökken a természetes táplálékbázisa is.
A sarkvidék vándorainak száma napról napra csökken – elsősorban a klímaváltozás miatt- ezért is nagyon fontos, hogy ne csak ma, hanem minden nap észben tartsuk környezetünk megóvásának fontosságát.
Érdekességek:
Hatalmas termet
A jegesmedvék a legnagyobb ragadozó földi emlősök a bolygón. A hímek súlya elérheti az 800 kg-ot is, míg a nőstények általában kisebb, 400-500 kg közötti súllyal rendelkeznek.
Kiváló szaglás
Jegesmedvék akár 20 km távolságból is képesek érzékelni a zsákmányt, és több mint egy méter vastag hó alatt is megtalálják a fókákat.
Kiváló úszók
Jegesmedvék akár 10 km/h sebességgel is képesek úszni, és több mint 60 km-t is megtehetnek egyhuzamban a nyílt vízen. Ez a képesség kulcsfontosságú a tengeri jégmezők közötti vándorlásukhoz, amikből bár sajnos egyre kevesebb van, mégis kihívást jelenthetnek a medvék számára.
Táplálkozás
Fő táplálékuk a fókák, különösen azok zsíros bőre. Mivel a zsír gazdag energiában és tápanyagokban, kulcs fontosságú táplálék a hideg éghajlaton való túléléshez.
Egyedi vadásztechnikák
Jegesmedvék gyakran órákat töltenek a fókák légzőnyílásainál várakozva, hogy zsákmányhoz jussanak. Amikor egy fóka felbukkan a levegőért, a medve hatalmas erővel gyorsan csap le rá.
Születés és utódnevelés
A jegesmedvék általában télen, a hóbarlangjaikban hozzák világra utódaikat. A kölykök rendkívül kicsik a születéskor, ám gyorsan nőnek anyjuk zsírdús tejétől.
Hosszú élettartam
Jegesmedvék a vadonban akár 25-30 évig is élhetnek, bár ez ritkaság. A fogságban élő példányok néha még hosszabb életűek lehetnek.
Hosszú távú vándorlások
Egyes jegesmedvék évente több ezer kilométert is megtehetnek, miközben a tengeri jég változásaihoz alkalmazkodnak.
Ha pedig kíváncsi vagy, hogyan mozognak, mennyi utat tesznek meg a jegesmedvék, kattints a linkre, válassz ki egy jegesmedvét és kövesd nyomon útját a Hudson öböl jeges vízén:
https://polarbearsinternational.org/polar-bear-tracker
